ESD KESZTYŰ - szénszálas, rézszálas, nylon, PU mártott, karbonszálas poliészter, hőálló, lángálló

Az ESD tulajdonságú kesztyűk több csoportba sorolhatók. Mindnek lényege, hogy a kialakuló elektroszatikus töltést egyenletesen elosztják, illetve ha van hova, akkor elvezetik, ugyanakkor tisztán tartják a munkadarabot, hogy ahhoz a kéz ne érjen hozzá. (erre a célra még használható vezetőképes gumiujj is)

Egyesek ide sorolják a sima, rendszerint fehér (de van másik színben is), PU (poliuretán) bevonatú kesztyűket, melyek csak korlátozottan antisztatikusak.

A valóban ESD-nek nevezhető kesztyűket két csoportba lehet sorolni.

Az egyik azon poliészter kesztyűk, melybe vékony, széntartalmú szálakat szőttek, fél-egy cm sűrűséggel. Színük rendszerint fehér, melyet a fekete szénszálak vékony vonala tesz csíkossá. Ezeket nevezik röviden "csíkos" ESD kesztyűknek, vagy karbonszálas kesztyűnek. A tenyér borítása változó lehet, van amikor apró PU pöttyökkel fedett a jobb fogásért, van, hogy az egész tenyérrészt PU-nal itatják át.

Ezen kesztyűkből, lehetnek extra hosszúságúra is igények (35 cm).

Az ESD kesztyűk másik (elterjedtebb) részénél az egész kesztyű anyagába (ez tipikusan nylon avagy poliamid) szövik bele a vezető szálat. Ez kétféle elterjedt anyag lehet, szén vagy réz. A szénszálas kesztyűk színe szürkés, vezetése kissé gyengébb, a rézszálas kesztyű barnás, és kissé jobban vezet. A jobb vezetésű (kisebb felületi ellenállású) "rezes" kesztyűket szokás vezetőnek, míg a "szenes" kesztyűket antisztatikusnak nevezni, ám ezek az elnevezések nem egységesek, így a legcélszerűbb a felületi ellenállás szükséges mértékét definiálni. (azaz, hogy 1 négyzetcentiméter az anyagból, mekkora ellenállást képvisel)
Ennek szükséges szintjét legcélszerűbb a felhasználók termelést irányító mérnökeinek eldönteni.
Természetesen gyakran lehet olyan is, hogy egy adott munkafolyamatra mindkettő anyag megfelelő.

A kesztyűk borítása, a jobb fogásért, a kisebb szöszhatásért jellemzően poliuretán, ez egyben biztosítja a kellő antisztatikusságot is.
Így az ilyen kesztyűkből létezik borítás nélküli, vagy csak ujjvégeken borított, vagy teljes tenyéren-ujjfelszínen mártott kesztyű mind rezes, mind szenes verzióban.

A kesztyűk különféle minőségben kerülnek forgalomba, a legfontosabb minőségbeli jellemzők a szálak szöszmentessége, a szakadékonyság és a borítás tartóssága és egyenletes volta. Egy olcsó ámde rossz minőségű kesztyű adott esetben jóval nagyobb kárt okoz mint amennyit az árban meg lehet takarítani.
Például egy dolgozó napi termelésében kesztyűnként kb. 20-100 Ft a különbség egy gyenge és egy jó kesztyű használata során, azaz ennyit lehet megtakarítani egy rossz keszytű vásárlásával. Ugyanakkor napi sok ezer, tízezer forint, sőt közvetve akár magasabb kárt tud okozni egy rossz kesztyű, csupán a fokozódó selejtek, kisebb termelékenység miatt, de a gyártmány hírnevének sérülésével ez ennek sokszorosa is lehet. Ehhez jön még, hogy ha a nap folyamán többször kell cserélni egy kesztyűt a minősége miatt, akkor az olcsóbb már közvetlenül is drágább lesz - a sikeres vállalatok ezért csak a teljes költségek és kockázatok elemzése alapján döntenek.

A hibás kesztyűk használata az iparban tehát háromféle kárt okoz:
- gyakoribb keszytűcsere - közvetlen költségemelkedés a kesztyűk révén, plusz kieső idő, magasabb raktárköltség, feleslegesen gyakori utánrendelés
- komolyabb gyártmányhiba ami a minőségellenőrzés során kiderül - ez közvetlen kár, felesleges selejttermelés
- kisebb hiba, vagy a minőségellenőrzésen átcsúszó hiba - ez a kereskedelembe kikerülve a legsúlyosabb kárt okozza - mind a visszahozott termékek miatt, mind a cég selejtes termékeinek komoly negatív reklámhatása miatt

Cégünk éppen ezért nem foglalkozik a csak olcsóságuk miatt keresett, valójában termelésileg drága, haszontalan, rossz minőségű kötött ESD kesztyűk terjesztésével. Kötött kesztyűinket saját képviseletben, magas minőségben szállítjuk.

Külön kategóriaként megemlíthetők még a hőálló-lángálló antisztatikus kesztyűk is, melyek speciális alkalmazásokra dolgoztak ki. Ilyenek például az optoelektronikai és félvezető gyártásoik során felmerülő kemencés alkalmazások, felületszerelt technológiák.