ESŐÁLLÓ RUHÁZAT
(vízhatlan ruha, vízálló ruházat)

VÍZHATLAN RUHÁK, KÖTÉNYEK ÉLELMISZERIPARI FELHASZNÁLÁSRA Élelmiszeripar, húsfeldolgozás, konzervipar, halászat VÁLASZTÉK ITT

VÍZHATLAN RUHÁK MEZŐGAZDASÁGI, AGRO FELHASZNÁLÁSRA Mezőgazdaság, erdészet, farm, állattenyésztés, gépek kezelése, permetezés, kertészet VÁLASZTÉK ITT

ELEKTROMOS ÍV VESZÉLYE ESETÉN VISELHETŐ VÍZHATLAN RUHÁK Villanyszerelő, ívhegesztő VÁLASZTÉK ITT

Amit az esőállóságról (vízhatlan ruhákról) tudni illik:

Elsőre könnyen vélhetjük úgy, hogy egy esőálló ruha nem egy bonyolult szerkezet, hiszen egy erősebb műanyag fólia is megvéd a víztől. Tehát - vélhetnénk - már egy ilyen jellegű anyagból készített köpeny, nadrág már megfelelő is lehet.
Azonban a kérdés ennél jóval összettettebb, és ezért a munka hatékonysága érdekében, érdemes a megfelelő ruha kiválasztását is szakmai tudást igénylő kérdésnek tekinteni.

Az esőálló, vízálló ruha kiválasztásánál a legfontosabb szempontok:
- a víz mennyisége, a vízzel való találkozás formája (permet, vízsugár, stb. - a vízálló ruhák csak korlátozottan, a vízhatlan ruhák teljesen kint tartják a nem kívánt nedvességet)
- a mechanikai igénybevétel, kopásállóság, varratok minősége (ha a ruha könnyen kihasad, szakad, úgy ez felesleges kiadásokat generál - a varratok lezárása, hegesztése igen fontos minőségi mutató!)
- igen fontos szempont a szellőzés, az anyag lélegezhetősége (egy teljesen légmentes ruha ugyan jól véd a víztól, ám hamarosan izzasztó börtönné válhat - ezért a mai modern anyagokkal érdemes olyan megoldást beszerezni, mely a vizet kint tartja, de a szellőzést nem akadályozza - a szellőzés mértékét a munka idejének és intenzitásának függvényében szabályok is előírják!)
- kinti munkáknál, nagy szél esetén fontos lehet a széllel szembeni védelem - ez nem feltétlenül mond ellent a lélegző anyagnak, mivel léteznek olyan anyagok is, melyek a szelet kint tartják, de bentől a pára áteresztését biztosítják
- fontos szempont lehet a ruha kialakítása is (lecsatolható karrészek, kivehető téliesítő bélések, zsebek elhelyezése, stb.)
- az egyre speciálisabb igények miatt igen fontos az esőálló, vízhatlan ruhák egyéb jellegű elvárásoknak való párhuzamos megfelelősége, mint például:
   - antisztatikus + vízhatlan
   - hideg ellen védő + vízhatlan
   - jólláthatósági + vízhatlan
   - lángálló (lángterjedés álló) + vízhatlan
   - elektromos ív ellen védő + vízhatlan
   - hőálló, forróság tűrő + vízhatlan
   - antisztatikus (antistatikus) + vízhatlan
   - vegyszerálló (vagyálló) + vízhatlan
   - hegesztő + vízhatlan

Így komolyabb, magasabb igények esetén érdemes a legmegfelelőbb ruha kiválasztásához tanácsot kérni, figyembe venni az összes szükséges paramétert. Ugyanis egy olcsóbb ruha mely idő előtt elkopik, kihasad, szétmegy, a szükséges védelmet nem biztosítja, az közvetlen veszélyt (pl. ha nem megfelelő a vegyállóság), közvetlen, azonnali kárt (ha a ruha nem ad már kellő védelmet, beázik, gátolja a munkavégzést), és a gyakori cserék miatt közvetett gazdasági kárt (pl. gyakoribb munkaleállás, kényelmetlenség, pótlólagos beszerzés munkája, egyéb járulékos költségek, stb.) okoz. A nem megfelelő szellőzés olyankor, amikor az pedig megoldható lenne, meg olyan kényelmetleneséget okozhat, ami gátolja a munkát, csökkenti a teljesítményt, és a viselési hajlandóságot.

A nem megfelelően kiválasztott ruha, megvásárlása után hamarosan, egészen biztosan jóval többe fog kerülni, mint amennyit a gyengébb ruhával meg lehet takarítani!

EN 343 (EN343:2003):
A vízhatlan (esőálló, rossz időre tervezett, vízálló) ruhák legfontosabb EU-s szabványa az EN343-as szabvány. Jele egy esőcseppekkel áztatott esernyő.
A szabvány két értéket ad meg, mindkettő 1 vagy 2 vagy 3 számmal jelölhető. A nagyobb szám jobb képességeket jelöl.
FONTOS! - A szabványt 1998-as meghatározása óta, 2003-ban módosították. Az új szabványban a számozás azonos maradt, ám a határétékek nagyban szigorodtak! Ezért ügyeljen, hogy egy ruha EN343-as értékelése már a 2003-as szabvány szerint történjen meg! A régi szabvány szerint értékelt ruhák könnyen alkalmatlannak bizonyulhatnak arra a feladatra, amire tanúsított értékei szerint alkalmasnak vélné!

Vízhatlanság: Az első érték a vízhatlanságot jelöli. Ezzel azt mérik, hogy az anyag milyen módon gátolja a külső víz behatolását a ruha belsejébe. Mivel a vízhatlanná tétel sokszor felszíni kezeléssel érhető el, ezért annak stabilitása a ruha használhatóságát is befolyásolja. Ennek jegyében készítették el a vízhatlansági besorolást is. Tehát a vízhatlanság értéke:
1-es, ha a ruha, minden külön kezelés nélkül elvisel 8000 Pa nyomást (80 mbar, 60 Hgmm - ez 81,5 cm vízoszlop nyomása) úgy, hogy a víz nem jut át.
2-es, ha a ruha előzetes, igénybevevő kezelés után is elvisel 8000 Pa nyomást (80 mbar, 60 Hgmm) úgy, hogy a víz nem jut át.
3-as, ha a ruha előzetes, igénybevevő kezelés után is elvisel 13 000 Pa nyomást (130 mbar, 97,5 Hgmm - ez 132,5 cm vízoszlop nyomása!) úgy, hogy a víz nem jut át.
Az igénybevevő előzetes kezelések: Hajtogatás-hajlítgatás, mosás (vagy vegytisztítás - az előírás szerint), koptatás és végül olajjal, üzemanyaggal szennyezés.
(az igénybevételeket nem egymás után, hanem külön-külön anyagmintán végzik)

Természetesen az anyag kopásával, a ruha elhordásával ez az érték csökkenhet. A csökkenés értéke más-és-más az anyag kialakításától függően - egy olcsóbb bevonatú vízhatlan ruha vízhatlansága rövidebb idejű, egy minőségi vízhatlanítás hosszabb életidejű, egy laminált anyag vízállósága viszont kiemelkedően tartós lehet. Tehát két azonosnak minősített ruha egy idő után már elég nagy különbségeket mutathat, így érdemes a minőségre is költeni!

Lélegzőképesség (szellősség): Az EN343 szabvány második száma a ruha belsejéből kifelé történő páraleadási képességet méri. Érthető, hogy egy tömög nylon ruha, bár a vizet kint tartja, azonban hamar izzasztó, kellemetlen börtönné válhat, melyben a munkavégzés leromlik, ellehetetlenül. Ezt egy amúgy is párás (esős, vizes) környezetben különösen nehéz elviselni. Nyilvánvaló, hogy ez az izzasztó hatás a munka intenzitásával, a környezet páratartalmával és a környezet hőmérsékletével együtt nő. Ezért elvárás a ruhák páraáteresztő képessége. Ezt a ruhák párának történő ellenállásával mérik. Minél nagyobb ez az ellenállás, annál kevésbé megy át a pára, annál rosszabb szellőzésű a ruha.
A párának való ellenállást a Ret-érték méri (m2Pa/W).
1-es szint: A Ret érték nagyobb mint 40. (az 1998-as szabvány ezt még 150-ben határozta meg, tehát egy igen izzasztó, 100-as értékű ruha már megkapta a jobb, 2-es értéket - ez ma már nem tekinthető jobbnak, és csak 1-es értéket kaphat!)
2-es szintű: A Ret érték 20 és 40 közt van.
3-as szint: A Ret érték kisebb mint 20. (legjobban szellőző)

Ezek alapján a nagy páraellenállású (azaz a párát rosszul elvezető, rosszul lélegző) 1-es szintű ruha, tartós használatra nem alakalmas, arra alaklmazni TILOS, ellentmond a munkavédelmi szabályoknak! Mindig a munka tartósságához és intenzitásához válassza ki a megfelelő szellősségű ruhát!
Például: Egy 1-es szellőzésű ruhát, 50%-os relatív páratartamban, enyhe légmozgás mellett (0,5m/s), közepes intenzitású munkára (150 W/m2) 25°C esetén maximum 60 percig át, 20°C esetén 75 percig szabad csak használni (de ez is erősen izzasztó). Ugyanilyen körülmények közt egy 3-as szellőzésű ruha 25°C-on 3,5 órán át, 20°C-on akár 9-10 órán át is hordható.

A megfelelő ruhák kiválasztásban kollégáink örömmel állnak rendelezésükre.